
Augusztus vége van, a paradicsomtövek roskadoznak, és a kezedben ott a szezon legszebb, legízletesebb bogyója. Megennéd, persze. De mi lenne, ha jövőre pontosan ugyanezt a fajtát vethetnéd el, bolti tasak nélkül, a saját kertedből? Erről szól a magfogás: a legjobb növényeid magját összegyűjtöd, kiszárítod, eltárolod, és tavasszal újra elveted.
Elsőre bonyolultnak tűnhet, pedig a legtöbb kerti zöldségnél egy befőttesüveg, egy tányér és egy kis türelem elég hozzá. Ebben az útmutatóban végigvesszük, melyik növénnyel érdemes kezdeni, mikor és hogyan kell a magot begyűjteni, hogyan szárítsd és tárold, hogy évekig csírázóképes maradjon, és milyen hibákat érdemes elkerülni.
Mi az a magfogás, és miért éri meg?
Magfogásnak nevezzük azt, amikor a kertben megtermelt növényekről szándékosan gyűjtünk vetőmagot a következő évi vetéshez. A nagyszüleink kertjében ez magától értetődő volt: a babot üvegben, a paprikamagot papírzacskóban tartották a kamrában, és minden tavasszal abból vetettek. A bolti vetőmag csak később vált általánossá.
Hogy miért érdemes ma is foglalkozni vele, arra több jó okod is lehet:
- Spórolás. Egyetlen érett paradicsomból vagy tökből több száz szem saját vetőmag nyerhető, ami évekre elég.
- Alkalmazkodó fajták. Ha évről évre a kertedben legjobban teljesítő tövekről fogsz magot, a fajta lassan hozzászokik a te talajodhoz és klímádhoz.
- Kedvenc fajták megőrzése. Egy szomszédtól kapott, boltban nem kapható paradicsomot vagy babot csak így tarthatsz meg.
- Tájfajták és sokféleség. A régi, helyi fajták jelentős része ma már csak kiskertekben él tovább. Minden kertész, aki fog belőlük magot, segít megőrizni őket.
- Magcsere. A saját vetőmagból adhatsz barátoknak, és elviheted magbörzére is, ahol te is új fajtákhoz juthatsz.
Egy kis háttér: tájfajták, génbankok és a házi vetőmag
Magyarországon a háztáji kertek évszázadokig a fajtafenntartás terepei voltak. Egy-egy falu saját babját, paprikáját, tökét termesztette, és ezeket a tájfajtákat anyáról lányra, apáról fiúra adták tovább. A tápiószelei génbank munkatársai gyűjtőútjaikon a mai napig találnak olyan babokat a zempléni kiskertekben, amelyeknek csak helyi nevük van, mint az „erzsibab” vagy a „kövérbab”.
Ezt a hagyományt ma intézmények is segítik. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ több tízezer magmintát őriz, és évente a kiskertészeknek is kiad mintákat hazai fajtákból. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) tájfajta paradicsomokkal foglalkozó programja pedig sokakat indított el a régi fajták felé. Ha te is ilyen fajtákról fogsz magot, ennek a láncnak leszel a része.
Mielőtt belekezdesz: mit érdemes tudni a fajtákról?
A sikeres magfogás fele azon múlik, hogy jó növényről gyűjtöd-e a magot. Két dolgot mindenképp nézz meg: milyen típusú a fajta, és hogyan porzik.
F1 hibrid vagy szabad beporzású fajta?
A vetőmagos tasakon gyakran szerepel az F1 jelölés. Ez azt jelenti, hogy a fajta két eltérő szülővonal keresztezésével készült, és csak az első nemzedékben egységes. Az F1 hibrid magja általában kikel, de az utódok szétválnak: lesz köztük, amelyik az egyik szülőre hasonlít, lesz, amelyik a másikra, és nagyon kevés, amelyik az anyanövényre. Az F1 hibrid magfogás tehát lehetséges, csak kiszámíthatatlan eredményt ad.
Kezdőként inkább szabad beporzású (nem hibrid) fajtákkal, tájfajtákkal és régi fajtákkal dolgozz. Ezek magjából az anyanövénnyel azonos tulajdonságú utódok nőnek.
Önbeporzó és idegenbeporzó növények
Az önbeporzó növények virága nagyrészt a saját virágporával termékenyül meg, így ritkán kereszteződnek más fajtákkal. Ilyen a paradicsom, a bab, a borsó és a saláta. Ezekkel a legkönnyebb kezdeni.
Az idegenbeporzó növényeket rovarok vagy a szél porozza be, ezért ha a közelben több fajta is virágzik ugyanabból a fajból, a magjuk keverék lesz. Ilyenek a tökfélék (cukkini, patiszon, sütőtök, uborka), a kukorica és részben a paprika. A keresztbeporzás elkerülésére három módszer van:
- Csak egy fajtát termesztesz az adott fajból abban az évben.
- Távolságot tartasz a fajták között. Paprikánál már néhány tíz méter is sokat segít, tököknél ez a kiskertben ritkán oldható meg.
- Izolálsz: a virágot fátyolfóliából varrt zacskóval takarod, vagy kézzel porzod be (erről a tök résznél bővebben írunk).
Egyéves és kétéves növények
A paradicsom, a paprika, a bab, az uborka és a tök még a vetés évében magot hoz. A sárgarépa, a petrezselyem, a vöröshagyma, a cékla és a káposzta viszont kétéves: az első évben gyökeret, hagymát vagy fejet nevel, és csak a második évben virágzik. Ezek magfogása több tervezést igényel, ezért kezdőként érdemes egy-két szezont várni velük.
Mikor kell magot fogni?
A legfontosabb szabály: a magot teljesen beérett termésből gyűjtsd. Ez a legtöbb zöldségnél később van, mint amikor fogyasztásra szednéd.
- Húsos termésű zöldségek (paradicsom, paprika): akkor, amikor a termés teljesen kiszínesedett, akár kissé túlérett. Nálunk jellemzően július végétől szeptemberig.
- Uborka, cukkini, tök: a termést hagyd a tövön túlérni, amíg a héja megkeményedik és sárgásbarna lesz. Uborkánál ez a szedési állapot után még 4–6 hét.
- Száraz termésű növények (bab, borsó, virágok): amikor a hüvely vagy a magtok a tövön kiszáradt, megbarnult, és a mag zörög benne. Ez nyár végén és ősszel esedékes, lehetőleg száraz időben.
A kiválasztás legalább ilyen fontos. Az év elején jelöld meg színes madzaggal a legegészségesebb, legbőtermőbb, legjobb ízű töveket, és ezekről fogj magot. Beteg, satnya vagy korán felmagzó növényről ne gyűjts, mert a gyengeségét a következő nemzedék is örökölheti.
Magfogás lépésről lépésre: a két alapmódszer
Bármilyen növénnyel dolgozol, a magot két módon nyerheted ki. Hogy melyiket kell használnod, az a termés típusától függ.
Nedves módszer: húsos termésekhez
A paradicsom, az uborka, a tök és a dinnye magja nedves, kocsonyás bélben ül. Ezeket ki kell kaparni, meg kell tisztítani, majd szárítani. Paradicsomnál és uborkánál az erjesztéses magtisztítás a bevált módszer: a magot körülvevő zselés burok lebomlik, a mag tisztább lesz, és a folyamat a magon terjedő kórokozók egy részét is visszaszoríthatja.
Száraz módszer: hüvelyesekhez és virágokhoz
A bab, a borsó, a saláta és a legtöbb virág magja a növényen szárad be. Neked csak le kell szedni, kicsépelni (kézzel kimorzsolni vagy egy zsákban megtaposni), majd a pelyvától megtisztítani. A könnyű szennyeződést kis légmozgásban, például ventilátor előtt áttöltögetve kifújhatod.
Paradicsom, paprika, bab és társaik: magfogás növényenként
Az alábbiakban a kiskertek leggyakoribb növényeinél mutatjuk meg, mire figyelj. Ha egy növény termesztéséről többet szeretnél tudni, a részletes termesztési útmutatóinkat is ajánljuk.
Paradicsom magfogás
A paradicsom a legjobb kezdő növény: önbeporzó, sok magot ad, és a módszer is egyszerű. A paradicsom termesztése során válassz ki 2–3 szép, teljesen érett bogyót a legjobb tövekről.
- Vágd félbe a paradicsomot keresztben, és egy kiskanállal kapard ki a magokat a zselével együtt egy befőttesüvegbe.
- Önts rá kevés vizet, annyit, hogy éppen ellepje.
- Takard le egy papírtörlővel, és hagyd szobahőmérsékleten 2–4 napig. A felszínén fehér penészréteg jelenik meg, és kellemetlen szagot áraszt. Ez rendben van, így működik az erjedés.
- Amikor a magok leülepedtek, öntsd le a penészes réteget és a felúszó magokat (ezek többnyire üresek).
- A leülepedett magokat sűrű szűrőben folyó víz alatt alaposan öblítsd át.
- Terítsd szét egy porcelán tányéron vagy sütőpapíron, és szárítsd.
Papírtörlőre ne tedd a nedves magot, mert hozzáragad, és nehéz leválasztani. Ha mégis így történt, a magot a papírral együtt is elvetheted.
Paprika magfogás
A paprika magfogása még egyszerűbb, mert itt nincs szükség erjesztésre. Hagyd a termést a tövön, amíg teljesen piros (vagy a fajtára jellemző érett színű) lesz, és kissé megráncosodik. Vágd fel, kapard ki a magokat a csumáról, és szárítsd tányéron.
Két dologra figyelj. Csípős paprikánál viselj kesztyűt, és ne nyúlj az arcodhoz. A paprika részben idegenbeporzó, így ha édes és csípős fajtát egymás mellett nevelsz, a következő évben meglepetések érhetnek. A legbiztosabb, ha a magfogásra szánt tövön néhány virágot még nyílás előtt fátyolfólia zacskóval takarsz le.
Bab magfogás és babmag tárolása
A bab önbeporzó és nagyon hálás. A legegyszerűbb, ha a magnak szánt töveket kihagyod a zöldbab szedéséből, és hagyod, hogy a hüvelyek a növényen kiszáradjanak. Amikor a hüvely zörög, szedd le. Ha esős az ősz, inkább húzd ki az egész növényt, és fejjel lefelé lógatva szárítsd tovább fedett, szellős helyen.
A kifejtett babot még tárolás előtt tedd 3–4 napra a fagyasztóba. Ezzel elpusztítod a babzsizsik esetleg benne lévő lárváit, amelyek egyébként a kamrában szépen kirágnák a teljes készletet. Kiolvasztás után hagyd még egy-két napig szobahőmérsékleten szikkadni, mielőtt üvegbe zárod.
Uborka magfogás
Az uborkánál hagyj meg a tövön egy-két szép termést, és várd meg, amíg megsárgul, megbarnul és a héja megkeményedik. Ezután szedd le, és hagyd még egy-két hétig utóérni egy hűvös, száraz helyen. A magokat a paradicsomnál leírt módon kapard ki, és 1–2 napig erjeszd, majd öblítsd és szárítsd.
Az uborka csak más uborkafajtákkal kereszteződik, a dinnyével vagy a tökkel nem. Ha a kertben több uborkafajta nő, használd a lentebb leírt kézi beporzást.
Tök magfogás és tökmag szárítása
A tökfélék a legtrükkösebbek, mert a méhek szorgalmasan hordják közöttük a virágport. A legtöbb kiskerti tök, a cukkini, a patiszon, a spagettitök és a díszök ugyanahhoz a fajhoz (Cucurbita pepo) tartozik, így egymással szabadon kereszteződnek. A kereszteződés a termés idei alakján még nem látszik, csak a jövő évi növényen.
A megoldás a kézi beporzás:
- Este keress egy másnap nyíló női virágot (a szára tövén kis termés-kezdemény van) és egy hím virágot ugyanarról a fajtáról.
- Mindkettő szirmait kösd össze egy puha madzaggal, hogy reggel ne nyíljanak ki a méheknek.
- Reggel szedd le a hím virágot, tépd le a szirmait, és a portokját óvatosan dörzsöld a női virág bibéjéhez.
- A női virágot azonnal kösd vissza, és a termés szárára köss egy színes jelölőt.
A jelölt termést hagyd teljesen beérni (cukkininél ez azt jelenti, hogy óriásira nő és kemény lesz a héja), majd szedés után még 2–3 hétig utóérlelheted. A magokat kapard ki, mosd le róluk a rostokat, és vékony rétegben szárítsd. A jól kiszáradt tökmag ropogósan törik.
Virágmag gyűjtése: büdöske, cínia és társaik
A virágok magfogása kezdőknek is sikerélményt ad, és a kert következő évi színeit is ingyen biztosítja. A legegyszerűbbek:
- Büdöske (bársonyvirág): hagyd a virágfejeket a tövön elszáradni, majd morzsold ki a hosszúkás, fekete-fehér magokat.
- Cínia: a virágfej közepe barnul be és szárad ki. A nyílhegy alakú magokat a szirmok tövénél találod.
- Körömvirág: a görbült, horgas magok a teljesen elszáradt virágfejen érnek.
- Pillangóvirág (cosmos), napraforgó, csillagfürt: a magtok vagy a tányér kiszáradása után gyűjthetők.
A bolti virágok közül sok F1 hibrid. Ezek magjából is nőnek virágok, de színük és termetük eltérhet az anyanövényétől. Kiskertben ez sokszor kifejezetten izgalmas.
A vetőmag szárítása: a legtöbbet itt rontjuk el
A vetőmag szárítása a magfogás legkritikusabb lépése. A nedvesen eltett mag megpenészedik, vagy a tárolóedényben elveszti a csírázóképességét.
- Szárítsd a magot vékony rétegben, szobahőmérsékleten, árnyékos, szellős helyen.
- Kerüld a tűző napot, a radiátort és a sütőt. Ha a mag túlmelegszik (nagyjából 35 °C felett), a csíra károsodhat.
- Naponta egyszer keverd át vagy rázd meg, hogy a magok ne tapadjanak össze.
- A kisebb magok 1–2 hét alatt, a bab és a tökmag 2–3 hét alatt szárad ki teljesen.
Hogy honnan tudod, hogy kész? A jól kiszáradt nagyobb mag (bab, tök) hajlítás helyett eltörik, a kalapáccsal megütött babszem összetörik, és nem lapul. A kisebb magok zörögnek, és nem tapadnak egymáshoz.
Hogyan kell tárolni a vetőmagot?
A vetőmag tárolása során három ellenséged van: a nedvesség, a meleg és a fény. Minél hűvösebb és szárazabb helyen tartod a magokat, annál tovább maradnak életképesek.
Tárolóedények
- Papírzacskó vagy boríték: a magok „lélegeznek” benne, és jó választás, ha a tároló helyiség száraz.
- Befőttesüveg csavaros tetővel: a legbiztosabb megoldás. A papírzacskókat gyűjtsd egy üvegbe, és tegyél mellé egy kis tasak szilikagélt (a cipősdobozokból kimentett is jó) vagy egy textilbe kötött evőkanálnyi rizst a nedvesség megkötésére.
- Műanyag zacskó: csak akkor, ha a mag tökéletesen száraz, különben bepenészedik.
Hol tárold?
Ideális a hűvös, sötét kamra, a fűtetlen (de nem fagyos) spájz vagy egy szekrény alsó polca. A hűtőszekrény is kiváló, ha a magok légmentesen zárt üvegben vannak. Ilyenkor vetés előtt hagyd az üveget néhány órán át szobahőmérsékletűre melegedni, és csak utána nyisd ki, különben a hideg magokon kicsapódik a pára.
Kerüld a konyhát, a fürdőszobát és a padlást, mert ezekben ingadozik a hőmérséklet és a páratartalom.
Címkézés
Ez az a lépés, amelyet mindenki kihagyna, és amelyet mindenki megbán. Minden zacskóra írd rá:
- a növény és a fajta nevét,
- a magfogás évét,
- honnan származik a fajta (saját, szomszédtól, magbörzéről),
- egy-két megjegyzést (például „legkorábbi tő”, „nagyon édes”, „kézzel beporozva”).
Meddig tárolható a vetőmag?
A jól szárított, hűvösen és szárazon tárolt mag növényfajtól függően évekig megőrzi csírázóképességét. Az alábbi táblázat tájékoztató jellegű: a valós élettartam a szárítás és a tárolás minőségén is múlik.
| Növény | Csírázóképesség (év, megfelelő tárolással) |
|---|---|
| Paradicsom | 4–6 |
| Paprika | 2–3 |
| Bab | 3–4 |
| Borsó | 3 |
| Uborka | 5–6 |
| Tök, cukkini | 4–6 |
| Saláta | 3–5 |
| Sárgarépa | 3 |
| Vöröshagyma, póréhagyma | 1–2 |
| Petrezselyem | 1–2 |
| Büdöske, cínia | 2–4 |
A régebbi mag sem feltétlenül rossz, csak kisebb arányban kel ki. Ilyenkor vess sűrűbben, vagy előtte végezz csíráztatási próbát.
Csíráztatási próba: így ellenőrizd a vetőmag csírázóképességét
Ha nem vagy biztos benne, hogy egy régebbi tétel még életképes-e, néhány hét alatt kiderítheted. A csíráztatási próbát érdemes februárban, a palántanevelés előtt elvégezni.
- Számolj ki 10 magot.
- Terítsd szét őket egy nedves papírtörlőn, hajtsd rájuk a papír másik felét.
- Tedd egy zacskóba vagy dobozba, és helyezd meleg helyre (20–25 °C).
- Pár naponta nézd meg, és tartsd nedvesen a papírt.
- 7–14 nap múlva számold meg a kicsírázott magokat.
Ha 10-ből 8 kikelt, a csírázási arány 80 százalék, és nyugodtan vethetsz belőle. 50 százalék körül vess dupla sűrűn, ennél kevesebbnél pedig érdemes a tételt lecserélni vagy egy szezonban felújítani.
Betegségek és kártevők: mire figyelj magfogáskor?
Néhány kórokozó a magon vagy a magban is átvészeli a telet, és a következő évben újra megjelenik. Ezért:
- Csak egészséges tőről fogj magot. A foltos levelű, lankadó vagy beteg termést adó növényt hagyd ki.
- Paradicsomnál és uborkánál használd az erjesztéses tisztítást, mert ez a magfelületen lévő kórokozók egy részét is lebontja.
- A babzsizsik ellen fagyaszd le a babot tárolás előtt, ahogy fentebb írtuk.
- Tárolás közben időnként nézz bele a zacskókba. Ha penészt, apró lyukakat vagy lisztszerű port látsz, válogasd át a készletet.
- A rágcsálók imádják a tökmagot és a babot. A fémdobozos vagy üveges tárolás ellenük is véd.
Gyakori kezdő hibák
- Éretlen termésből fogott mag. A zöld paradicsom vagy a fogyasztási méretű cukkini magja még nem érett be, alig kel ki.
- Hiányos szárítás. A „majdnem száraz” mag az üvegben megpenészedik.
- Egyetlen tőről fogott mag. Idegenbeporzó növényeknél, például kukoricánál vagy tökféléknél, ha évről évre csak egy-két növényről gyűjtesz, a fajta elszegényedhet. Ilyenkor több tőről gyűjts, és keverd össze a magot.
- Elmaradt címkézés. Két év múlva senki sem fogja tudni, melyik a „sárga koktél” és melyik a „nagy ökörszív”.
- Túl sok fajta egyszerre. Kezdd két-három önbeporzó növénnyel, és fokozatosan bővíts.
Magcsere és magbörzék: a saját vetőmag közösségi élete
Amikor először látod, hogy egyetlen paradicsomból háromszáz szem mag lett, rájössz, hogy ennyit egyedül el sem tudsz vetni. Ilyenkor jön a magcsere. Tavasszal országszerte rendeznek magbörzéket, ahol a kertészek elcserélik egymással saját fogású magjaikat, és tanácsokat is adnak hozzájuk. A kezdőket általában szívesen látják akkor is, ha még nincs mit cserébe adniuk. Erről a CEEweb kezdő kertészeknek szóló írása is jó összefoglalót ad.
Ha a környékeden tartanak magbörzét, érdemes elmenni: ott olyan fajtákhoz juthatsz, amelyek már bizonyítottak a helyi talajon és időjárásban. A hazai génbank mintaigénylési lehetőségét inkább gyakorlottabb kertészeknek ajánljuk, mert a mintákkal visszaszolgáltatási kötelezettség jár.
Ha a bolti vetőmagok minőségéről és szabályozásáról is többet tudnál meg, a Nébih vetőmagról szóló tájékoztatója közérthetően foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
Gyakorlati tippek és trükkök
- Jelölj már virágzáskor. Egy színes madzag a legszebb tövön többet ér, mint ősszel emlékezni rá, melyik volt az.
- Tarts magnaplót. Egy füzetbe írd fel, mit, mikor és honnan fogtál, és hogyan kelt ki a következő évben.
- Kávéfilter a tányér helyett. A paradicsommag kávéfilteren is jól szárad, és könnyebb leválasztani róla, mint a papírtörlőről.
- Kis tételek, gyakori felújítás. A rövid életű magokat (hagyma, petrezselyem) 1–2 évente fogd újra, a hosszú életűeket (paradicsom, uborka) elég 3–4 évente.
- Tegyél félre tartalékot. Minden fajtából tarts meg egy kis adagot egy külön üvegben arra az esetre, ha egy rossz évben a termés elmarad.
- Vonj be gyereket. A babfejtés, a magok számolása és a csíráztatási próba remek közös program, és a gyerekek imádják, amikor a saját fogású magjuk kikel.
Gyakran ismételt kérdések a magfogásról
Lehet-e magot fogni F1 hibrid növényről?
Lehet, a mag többnyire ki is kel. Az utódok azonban szétválnak, és tulajdonságaik eltérnek az anyanövénytől. Kísérletezni érdemes, megbízható fajtafenntartásra viszont nem alkalmas.
Bolti paradicsomból vagy paprikából lehet magot fogni?
A bolti zöldségek nagy része F1 hibrid, ráadásul gyakran éretlenül szedik őket. A piaci, termelőtől vett, érett tájfajta paradicsom magja viszont jó eséllyel beválik.
Hány tőről kell magot fogni?
Önbeporzó növényeknél (paradicsom, bab) már 2–3 egészséges tő is elegendő. Idegenbeporzóknál minél több, annál jobb, hogy a fajta genetikai sokfélesége megmaradjon.
Mennyi ideig kell szárítani a vetőmagot?
Az apró magokat 1–2 hétig, a nagyobbakat, például a babot és a tökmagot 2–3 hétig. A teljesen száraz nagy mag hajlítás helyett eltörik.
Tárolhatom a vetőmagot a hűtőben?
Igen, ha tökéletesen száraz, és légmentesen zárt üvegben van. Vetés előtt hagyd szobahőmérsékletűre melegedni, mielőtt kinyitod.
Összefoglalás
A magfogás egyszerű, olcsó, és minden évben egy kicsit jobb kertésszé tesz. Kezdd egy-két önbeporzó növénnyel, például paradicsommal és babbal, gyűjts a legszebb, legegészségesebb tövekről, szárítsd ki alaposan a magot, és tárold hűvös, száraz, sötét helyen, gondosan felcímkézve. Tavasszal egy csíráztatási próbával meggyőződhetsz róla, hogy minden rendben van.
Ha pár év múlva visszanézel, a kamrapolcon sorakozó kis zacskók a kerted történetét mesélik majd el. Minden egyes zacskóban ott lesz egy nyár íze, és egy fajta, amelyet te tartottál életben.
Te fogtál már magot a kertedben? Melyik az a fajta, amelyet mindenképp megőriznél a következő évekre? Írd meg nekünk kommentben, és ha van egy bevált trükköd a szárításra vagy a tárolásra, oszd meg a többiekkel is!







